Az nem úgy van az

Történt egyszer valamikor 2005 tájékán, hogy Budapesten egy XI. kerületi kollégiumban, a 11 emeletes épületben a lift elromlott és egy fiatal srác bennragadt. Nyomta ő a csengőt, mint süket a csengőt, de a portás csak nem hallotta meg és nem intézkedett. Bicskájával hát kibütykölte a lift ajtajának zárószerkezetét, kinyitotta a liftajtót, majd kimászott. Lesétált a földszintre, hogy elmesélje hogyan járt, ha már a csengő nem működött vagy nem hallották. Addigra épp oda is ért a nagyon lassú léptekkel közlekedő mikulásra emlékeztető portásbácsi.

- Jó napot kívánok! A negyedik és az ötödik emelet között elakadt a lift.
- Ezt meg maga honnan tudja?
- Benne utaztam.
- És? - kérdezte a portás nagy kerek szemekkel.
- Kifeszítettem az ajtót és kimásztam.
- Az nem úgy van az hogy csak úgy kimászunk a liftből!*